Érkörtvélyes
Polgármesteri Hivatal
Vissza:HomeÖn itt van:EGYHáZ
Válasszon nyelvet  
str. Principală, nr. 13 +40 0259 465032 primaria@curtuiseni.ro
 
 
 
 
 
 
Consultare
Taxe şi impozite
ON - LINE
Comuna noastra
e-Formulare
Comunicate de Presa

Consultare Taxe şi impozite  ON - LINE

Comuna noastra

ELABORARE DE STUDII TEHNICE ŞI PLANURI PENTRU CONSTRUIREA UNUI DRUM TRANSFRONTALIER PENÉSZLEK - CURTUIŞENI -VALEA LUI MIHAI

Comunicate de Presa

Egyház________Módosított 02.04.2012

     Az ellenreformáció és az elnyomatás idején egyházunkra vonatkozó zaklatásokat nem ismerünk. Annyit tudunk, hogy az egyik iskolát 1711-ben az ellenreformáció idejében, a másikat pedig az elnyomatás ideje alatt, 1780-ban építette az egyház. A reformátusok az Explametio Leopoldina (1691. IV. 2.) értelmében kötelesek voltak megtartani a katolikus ünnepeket.

     Nem áll rendelkezésünkre adat arra vonatkozóan, hogy mikor tért át az egyház a presbiteri rendszerre, kb. a 17. század vége felé.

     A nőszövetség 1930 március 16.-án alakult meg 92 taggal.

     18 52-ig, amikor a patrónusok kihaltak, ők jártak elől a példás áldozatkészségben. A Sebey, Bükk, Guthy, Péchy, Lévay, Csorba, Nagy, Kengyel, Szentkirályi, Szikszay családok élete elválaszthatalanul összafonódik az egyház múltjával. A gyülekezet vallásos élete a jó közepesek között van.

     A belmissziói munka felkarolásásra megalakult a belmissziói bizottság, ennek tagjai: Cséke Imre, Szőke Ferenc, Süveg Lajos, Kecskés Elek egyháztagok.

    Vasárnapi iskola, ifjúsági egyesület, leány-, férfi- és nőszövetség, férfi- és női énekkar, fontos szerepet töltenek be az egyházi és hitélet ápolásában. A vasárnapi iskola 1925 január 11.-én alakult meg Molnár József tanító közreműködésével. Ez volt a bölcsője a női bibliakörnek, ami kéthetenként tartja összejöveteleit.

    1933-ban megalakult az ifjúsági egyesület és a leányszövetség.

    A férfiénekkar több évtizede működik. Nagy erkölcsi sikert arattak 1932 árprilis 23.-án, amikor a nagykárolyi versenyen hat énekkar közül első díjat nyertek. Díszoklevelet, majolika kupát, ezüstvándorserleget kaptak.

     A női énekkar 1929 október 31.-én alakult meg Radványi Mihály vezetésével, 26 taggal. Adományokat is gyűjtöttek.

     1937 március 4.-én alakult meg a vegyeskar.

     Magyar népünket nem jellemzi a mély vallásos élmény. Nagyrészt a tradíció az ami meghatározza a vallási élet gyakorlását.

     Az erkölcsösség az amivel leginkább összefüggésbe hozzák a vallásosságot. Az egyházfegyelem a krisztusi élet tisztaságát akarja javítani, s nem megtorolni a bűnt. Az egyházfegyelem nyomait az 1. sz. anyakönyv végén találjuk meg. A legelső bejegyzés a legutolsó lapon van: Poenitentes absolvi (a vétkezőket feloldottam).

     A legelső eset 1774-ből való: Stephanum Magyari ppter blasph. Káromkodás volt a bűne.

    Paráznaság, káromkodás, tolvajlás voltak legtöbbször az egyházfegyelmezés esetei.

    1773-ban három eset fordult elő, két káromkodás és egy stuprum (paráznaság). 1775-ben Borók András iskolarektort is fegyelmezik káromkodás miatt. 1781-től majdnem minden évben fordul elő fegyelmezési eset.

    A legelső magyar bejegyzés 1814 árpilis 21.-én történt. Krizsán Trézsi cigányasszony paráznaságáról. Egy eset fordul elő 1784-ből, amikor azért fegyelmez a presbitérium, mert Garnai Kata néhány orosz legény kedvéért oláh vallásra állt át, viszont tettét megbánta a presbitérium előtt.

     Az egyházfegyelem gyakorlásást 1854-ig találjuk meg. Ettől kezdve 1937-ig az egyházfegyelmezés bevezetéséig csak szórványos esetek fordultak elő. 1841-ig a penitenciális, -bűnbánati héten- tartottak vizsgálatot.

    Érkörtvélyes a szellemileg legfejlettebb községek közé tartozik. Sok itt a nemes ember, a műveltség iránt fogékonyak. Ezzel magyarázható az, hogy a vallásos és a kulturális összejöveteleket szívesen látogatják.

     A szellemi és lelki jellemvonásokat a természeti viszonyok kedvezően befolyásolták. Az itteni emberek alapvető jellemvonásai közé tartoznak: a haladó gondolkodásmód, nyíltság, őszinteség, szorgalom, kitartás, szívósság, nemzeti és vallási öntudat, kultúra iránti fogékonyság. Nemcsak községünk, hanem a Nagykároly Nagyvárad vonalon elhelyezkedő érmelléki községek települési helyzete a művelődésben fejlett gazdasági kultúrában, a haladó szellemű építkezésben érezteti jótékony hatását.

     A szellemi fejlődésnek sokszor voltak kerékkötői is. Ilyenek voltak a Bach-korszak tiltó rendeletei (1848 1952), valamint a román uralom elnyomása (1919 április 18.-án jelentek meg először a román katonák a községben). Sokszor presbiteri gyűlést sem lehetett tartani csendőr jelenléte nélkül. Sok esetben betiltották az egyházi alakulatok összejöveteleit. Ilyenkor a vallásos esték szolgáltathatták a lelki és szellemi eledelt. A legelső vallásos estét 1928 december 6.-án tartották meg. Ezeket minden évben adventtől húsvétig tartották. Tehát abban az időszakban amíg nem volt a földművelő népnek mezei munkája.

    Az egyház életében kimagasló fontosságú ünnepélyek voltak: a harangszentelés, a férfiénekkar serlegavatási ünnepélye. A legnagyobb szabású az 1933 június 5.-én tartott zászlószentelési ünnepély volt.

 

A református egyház kapcsolata más egyházakkal, hitközségekkel

     A római katolikus anyaegyház 1938 január 23.-án alakult meg Magyar Bálint szaniszlói plébános vezetésével. Templomjuk akkor még nincs, a görög katolikus templomban tartanak időnként istentiszteletet. Kevesen vannak, de azért erős propagandát fejtenek ki.

     A görög katolikus egyház temploma 1844-ben épült. Viszont 1856-ban leégett. 1860 január 8.-án mindkét egyház megsegítésére gyűlést tartanak. Elhatározzák, hogy a kertben levő dohánykórót hat éven keresztül árverésen a két egyház megsegítésére kell fordítani.A megoszlási arány a lakosság számarányát vette figyelembe: 2/3 rész pénz a református egyházé, 1/3 rész a görög katolikusoké.

    Érdemes megjegyezni és összehasonlítani a görög-katolikusok és a reformátusok szaporodási arányszámait. 1854-től 1938-ig kétszeresénél is többel szaporodott a görög katolikusok száma, míg a reformátusoké nem kétszereződött meg ugyanazon idő alatt.

     Érkörtvélyes római katolikus filia Szaniszlóhoz tartozott a régi időkben. 1864-ben 30 római katolikus, és 334 görög katolikus volt.

     A görög katolikus egyháznak felekezeti iskolája is van 1923-ig. Azután államosítják.

    A zsidó hitközséggel való kapcsolatot egy egyoldalúan jogosnak megítélt követelés árnyékolja be. 1910-től 1931-ig Balthazár és Sulyok püspökön keresztül állandó jelleggel kérvényeznek egy 40 méternyi izraelita temetőhelyet, mely a református egyház tulajdonában van. A kérdéses terület B.Vincze Ljos és id. Kovács Lajos presbiter állítása szerint 1865 óta van az egyház tulajdonában, s azóta akácerdőként használják. Kóka János kérelmének nem tett eleget a presbitérium, mivel ez az egyház vagyonát nem adhatta el. A zsidó hitközség lélakszáma igen csekély. 1938-ban például mindössze 22 fő volt.


 
Utolsó oldalakat látogatott meg: